E rövid írásban egy kis községre, Rozsályra szeretném felhívni a figyelmet. Országunk keleti csücskében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik, és mára szinte mindenben önellátóvá, önfenntartóvá vált. A nagyjából nyolcszáz lakosból álló község egy 2500 fős településnek megfelelő intézményrendszerrel büszkélkedhet helyi tévével, gázzal stb.
Példás mindaz, amit itt a rendszerváltás óta elértek. Jó, ha minél többen megismernek ilyen sikereket, mert ebből erőt és ötletet nyerhetünk. Talán nem is kellett hozzá olyan különleges „tudomány”. Jó döntések, leleményes és kitartóan dolgozó, közösségépítő emberek, és mindenekelőtt tevékeny, vállalkozó szellemű polgármesterek. Amikor 1992-ben felbomlott a rozsályi termelőszövetkezet, a föld egy részét nem adták magángazdáknak, hanem 85 hektárt megtartott belőle az önkormányzat. A föld lett a későbbi siker objektív feltétele. 1993-ban létrehoztak egy alapítványt, amely a föld nagy részének bérlője lett. Az alapítvány és az önkormányzat azóta is szoros együttműködésben, összehangoltan dolgozik a község, az ott élők érdekében.
A földeken elsősorban takarmányt termesztenek állattenyésztéshez, de gyümölcsöket és zöldségeket is közétkeztetésre. A községnek állataik is vannak. Póni lovakkal dolgoznak a földeken és szekerek elé fogják őket, ha például tűzifát kell szállítani. A pónikon a gyerekek lovagolhatnak is a testnevelés órákon. Vannak MTZ traktoraik és egyéb gépeik is, amelyekkel a munka egy részét elvégzik, és ha kell a műhelyben ki is javítják. Az önkormányzat és az alapítvány, ha kell, besegít a magánföldek művelésébe is kedvezményes szántással. Vannak sertéseik 70 és 100 darab között, amit a saját vágóhídjukon dolgoznak fel. A sertéstrágyát visszaforgatják a földbe növelve a talaj termőképességét, amelyen a takarmányt és a zöldségeket termelik. A helybéliek kedvezményes áron vásárolhatnak sertést, amit a vételár feléért már elvihetnek. Az ár többi részét később kell kifizetniük.
A becsületes munka után persze jól esik a szórakozás!
A nemrég létesített gyümölcsös bekerítése közben merült fel az ötlet, hogy jó lett volna a betonoszlopokat sem megvenni. Létrehoztak egy betonüzemet, amely ma már nemcsak a helyi lakosok számára dolgozik, hanem külső eladásra is, ahol térköveket is gyártanak. Rozsályon kedvezményes tűzifa vásárlási lehetőség is van, amivel sikerült tizedére visszaszorítani a falopásokat. Az energiaellátást is helyileg kívánják megoldani. Az általános iskolában már állnak a venyigekazánok, amelyeket a gyümölcsfák metszéséből származó ágakkal fűtenek. A községnek két éve venyigebálázója van, amellyel már másfél évre elegendő bálát állítottak elő a fűtéshez. A faluban rászorulók sem fagynak meg télen, hiszen lakásfenntartási támogatásként ebből kapnak tüzifát.
A község alapítványa nonprofit alapon szociális boltot is üzemeltet, ahová a helyi lakosok, sőt akár a környékbeliek is bevihetik terményeiket, és ezért nem kell fizetniük semmit sem. A megtermelt zöldségek az üzlet közepén, kis faládákban vannak kiállítva a termelő nevének és címének feltüntetésével. A boltban elkelt termények árát azután a termelő kapja meg. Az önkormányzatnak 120 állandó alkalmazottja van, 48 közmunkás. Stolyka Zoltán a falu polgármestere igyekszik a régmúltban is jól bevált módszereket alkalmazni, amik megvalósíthatók helyi szinten. Ezek legfőbb alapelemei: a helyi mezőgazdasági termelés, helyi fogyasztás, a közvagyon megtartása, közösségépítés, szociális alapú gazdasági felfogás, és a kultúrális hagyományok ápolása.
Magyarország alapvetőleg mezőgazdasági termelésre a legalkalmasabb, (ilyen kicsiben Rozsály is) ezért az állattenyésztés és növénytermesztés lehet az alapja a munkahely teremtésnek. A megtermelt élelmiszerekből az iskolai konyhán készítenek ételt, amelyet a gyerekek ingyen kapnak meg. A szülők (vagy nagyszülők) termelik meg az élelmiszert, ami egyrészt munkahelyet teremt, másrészt amikor a gyerek az iskolában ebédel, az jut eszébe, hogy milyen szeretettel és munkával dolgoztak a szülei, hogy ő finomat és egészségeset ehessen. Ez egy nagyon szép organikus folyamat! Rozsálynak nincsenek nagyra törő terveik, de tervezik, hogy további vállalkozásokba fognak. Mi a Rozsály titka? Rendszerszemléletű gondolkodás, közösségi élet, termelő- munkaalapú gazdaság és ezt a hármat pedig összeköti a tisztesség!
Gellért Ferenc