Waldorf-osztály Csíkszeredában
Háborognak az állami iskolák Székelyföldön: a 2011-2012-es tanév érettségi eredményei katasztrofálisra sikerültek, Hargita megyében az érettségizők alig 30, 25 százalékának sikerült megszereznie az átmenőt. A diákok csalódottságánál csak a pedagógusok keserűsége volt nagyobb, elkezdődött az ujjal mutogatás, a bűnbakok keresése, de a megoldáshoz ez cseppet sem vitt közelebb. Mindeközben Csíkszereda megyeközpontban egy rendhagyó elképzelés megvalósításán dolgozik szülők és pedagógusok egy kicsiny csoportja: reményeik szerint jövőtől már Waldorf-osztályban is folytathatják tanulmányaikat a csíkszeredai gyerek. A Waldorf-osztály indításával kapcsolatosan a projekt kezdeményezőjét, Kopacz-Madarász Kingát kérdeztük.
1. Mikor és miért született az elhatározás, hogy támogasd egy Waldorf-osztály indítását Csíkszeredában? Milyen lépéseket kellett megtenned a kezdetek kezdetén?
2010-ben, egy Vekerdy cikket olvasva jutottam az elhatározásra, hogy ilyen iskolát szeretnék a gyerekeimnek. Waldorf óvoda már rég létezik itt Csíkszeredában, először Popescu Gabriela indított egy román csoportot, ahova sok magyar gyerek is járt, majd Vass Éva a magyar csoportot. Úgyhogy az lenne a logikus következő lépés, hogy az iskolában is hasonló módon tanulhassanak tovább a waldorf oviba járó gyerekek, illetve azok, akiknek a szülei közben ráeszmélnek ennek a pedagógiának a hihetetlen pozitív hatásaira, amit a gyerekekre fejt ki. A főtanfelügyelő úr kérdésemre azt mondta, hogy kell egy tanítónő, 20 gyerek, és az engedélyeztetési eljárás végigvitele. Először tanítónő keresésbe fogtam, nem túl nagy sikerrel. 2011 tavaszán Kovács Emese tanácsára a szülői bázis kialakítása lett az egyik fő célpont. Tájékoztató előadásokat szerveztem, hogy a szülők megismerjék ezt a pedagógiát, Kovács Emese waldorf pedagógust és Vass Éva waldorf óvónénit kértem fel az első két előadás megtartására. Ezek után begyűjtöttem, hogy kik azok, akiknek szimpatikus ez a pedagógia, és velük elkezdtünk havonta találkozni, hogy még mélyebben megismerkedhessünk a waldorffal. Rendszeres meghívottunk András Edina waldorf pedagógus volt, de meghívottaink között szerepelt András Ibolya, illetve Kolozsvárról a Waldorf iskola képviseletében Dán Judith, László Áron, és egy szülő is, aki mesélt arról, hogy végsősoron úgy érzi, hogy élete egyik legjobb döntése az volt, hogy waldorf osztályba íratta a gyerekeit, annak ellenére, hogy utólag a gyerekek hagyományosba kellett átmenjenek különböző objektív okok miatt, ahol a kezdeti akkomodáció időszak után jól megállták a helyüket. Vendégül láttuk még Mikola Editet, aki Sepsiszentgyörgyön volt waldorf pedagógus, illetve Kolcsár Lindát, akik most indították el a waldorf előkészítő osztályt. Mindegyik eseményt más-más emberrel szerveztem, mikor ki ért rá abban az időben segíteni, mindenkit szívesen látunk, aki tenni akar ez ügyben.
2. Mire van feltétlenül szükség egy Waldorf-osztály elindításához? Több erőfeszítést igényel mint egy megszokott osztály?
20 gyerekre, egy tanítóra (ami nem ugyanaz, mint a tanár, ez utóbbi ugyanis csak 5. osztálytól felfelé taníthat), aki a román állam által elismert diplomával rendelkezik (tanító és waldorf tanfolyam), és egy iskolára, amelyik befogad. Romániában, más országokkal ellentétben, a waldorf iskola működhet az állami oktatás keretén belül. Ez részben előny, és részben hátrány. A teljesség igénye nélkül: előny, mert bárki, anyagi megkülönböztetés nélkül, választhatja azt, hogy az állami iskolában, a gyerekét ilyen módszerrel oktassák. A hátrány az, hogy az állami iskola elvárásaihoz kell alkalmazkodni: legalább 20 gyerek kell legyen az osztályban, és bár pillanatnyilag vagyunk a levelezőlistánkon vagy 6 tucaton komoly és kevésbé komoly érdeklődők, a gyerekeink különböző években mennek iskolába, úgyhogy ez egy nagy kihívás a számunkra. Egy iskola is be kell fogadja az osztályt, a Xantus János iskola az egyedüli, amely támogat bennünket. Rengeteg mindennek kell szerencsésen alakulnia ahhoz, hogy elindulhassunk. Néhány tanítónő is kilátásban van, de hogy kinek mikor lesz az élete olyan fázisban, hogy ebbe belevághasson, és pont akkor gyűl-e ki 20 olyan szülő, aki nem azt nézi, hogy a nagyobbik gyerek már máshová jár, vagy nem az iskola-hírnevet, vagy a pár perc plusz utat, vagy a megoldásra váró akadályokat nézi, hanem azt, hogy ezt szeretné biztosítani a gyerekének, és ezért hajlandó tenni is, nos meglátjuk. Bizakodunk, a sepsiszentgyörgyieknek ez sikerült sokkal kevesebb energiabefektetéssel, de ott jó pár évig működtek waldorf osztályok az elmúlt években. Úgy érzem, hogy nekünk itt elindítani nehéz a szekeret, aztán már könnyebb lesz mozgásban tartani.
3. Hogyan látod: mennyire ismert Csíkszeredában a Waldorf pedagógia módszertana? Milyen a viszonyulás itthon a rendhagyó tanítási módszerekhez?
Csíkszeredában nem sokan ismerik, az “új” dolgok elfogadása nehezen megy egyeseknek, ezért is szervezünk probléma-felvető, elgondolkoztató előadásokat, vagy pedagógiát ismertető előadásokat, mikor úgy látjuk, hogy igény van rá. Vannak, akik előítéletek vagy félinformációk alapján téves következtetésre jutnak, elzárkóznak a megismeréstől. Viszont én azt tapasztalom, hogy aki IGAZÁN megismeri a módszert, annak tetszik.
5. Vannak Székelyföldön Waldorf-pedagógusok? Mekkora az érdeklődés a Waldorf iránt szakmai körökben?
Amennyire én tapasztaltam a módszer hatását a gyerekekre, lehetne nagyobb, sőt, szerintem mindenkit így kéne tanítani, a jelenlegi oktatási módszer már nagyon távol áll az eredeti céljától, a gyerekek szenvednek, értelmetlennek találják a tanulást, illetve csak a jegyért, kényszerből tanulnak, és nem kíváncsiságból, lelkesedésből. A waldorfban nincs osztályzás, és a gyerekek mégis tanulnak, hisz olyan érdekes a világunk, érdemes azt megismerni, ha nem veszik el a gyerek kedvét az erőszakos, és nem megfelelő időben történő információgyömöszöléssel.
Vannak egy páran, akik még régebb, Bukarestben képezték át magukat, de nekik már más útvonalon halad az életük, őket nehéz átcsábítani. Szerencsére az idén zárult Kolozsváron az első magyar waldorf tanító tanfolyam, és reméljük a jövőben még lesz folytatása, hisz a tanítóknak is reagálniuk kell arra, hogy most erre van igény, és, bár göröngyös út vezet a célhoz, a waldorfos szülők a tanító mellett állnak, jobban kiveszik a részüket az iskola mindennapjaiból. A szentgyörgyiek mesélték, hogy az idén volt a 10 éves érettségi találkozójuk, és dupla találkozó volt, a diákok is találkoztak, és a szülők is.
Szerintem a tanítóknak is rá kell jönniük, hogy egy ilyen osztály keretében sokkal inkább kibontakoztathatják pedagógus-hivatásukat, hisz ebben a pedagógiában nagyon sok múlik rajtuk, az ő erkölcsi tartásukon, a kreativitásukon, a pedagógus érzékükön.
6. Mennyire véled kockázatosnak egy Waldorf osztály kivitelezhetőségét? Mik a kockázatai egy ilyen ilyenszerű kezdeményezésnek?
Fontos, hogy a szülők megértsék a fontosságát a szülői közösség építésének, ápolásának, fontos, hogy a pedagógia megismerésének az elindulás után is figyelmet szenteljünk, hogy ne legyenek félreértések, hogy senki ne ijedjen meg közben. Tisztában kell lenniük azzal, hogy a waldorf másképp halad, illetve néha játéknak tűnik az, amit csinálnak, de ez a hatékony, a végén a gyerek ugyanúgy fog tudni egyetemet végezni, ugyanúgy tudni fogja legalább azt, amit egy hagyományos osztályban tanuló, de amellett még egyéb területeken is jártas lesz (pl. festés, több hangszer ismerete stb), illetve egészségesen fejlődik, lesz egy egészséges önképe, erkölcsi tartása, önbizalma, véleménye, és, társaival ellentétben, akik fiatal facsemeteként rengeteg viharnak és megpróbáltatásnak voltak kitéve, ő (tisztelet a kivételnek) sokkal ügyesebben állja a megpróbáltatásokat felnőttként, mert hagyták, hogy erős fává váljon, kibontakoztathassa a saját kreativitását, tehetségeit. Fontos életben tartani a hitet abban, hogy ez a pedagógia a gyakorlat és sok szakember (dr. Vekerdy Tamás pszichológus, vagy dr. Kádár Annamária vásárhelyi pszichológus) szerint is sokkal hatékonyabb, mint a jelenlegi, kínokban élő oktatási rendszer.
7. Szeretnétek tartani a kapcsolatot más Waldorf jellegű intézményekkel is, mint például a magyarországi Waldorf-oktatóközpontok, vagy Erdélyben kolozsvári Waldorf-iskola? Van esély rá, hogy a csíkszeredai kezdeményezésből mások is bátorságot merítsenek hasonló jellegű projektek kivitelezéséhez?
Természetesen, amint eddig már kiderült, a kolozsváriakkal már tartjuk a kapcsolatot, nagyon kedvesek, és segítőkészek. Terveink között van egy látogatás megszervezése valamelyik waldorf-iskolába, hogy a szülők a saját szemükkel lássák, hogyan is működik az egész, milyen a hangulata, kisugárzása, milyenek a gyerekek. Úgyhogy nyitottak vagyunk.
Hát, ha sikerül elindulnunk valamelyik évben, illetve előtte is, szívesen átadjuk a tapasztalatainkat, és tanácsainkat az esetleges próbálkozóknak, ahogy a kolozsváriak és a szentgyörgyiek is tették, és mi ezért nagyon hálásak vagyunk nekik!