Hagyomány, éld bele magad!
A fenti cím a szlogenje a Hagyományok Háza Baráti Köre egyik kampányának, amelynek az a célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a népi kultúra XXI. században élő formáira. Ez a feladata a 2001-ben létrehozott Hagyományok Házának: a mai kor embere számára is elérhetővé, megélhetővé tegye mindazt a tudást, ismeretet, amely a Kárpát-medence hagyományos kultúrájában az elmúlt évszázadokban felhalmozódott. A Hagyományok Háza szolgáltató központ: három nagy egysége eltérő eszközökkel, de egyazon céllal és elkötelezettséggel várja a népi kultúra, a hagyomány iránt érdeklődő nagyközönséget és a szakmabelieket, akik útmutatásért vagy segítségért keresik fel intézményünket az I. kerületben, a Corvin tér 8. szám alatt.
Ez az épület, az 1900-ban átadott Budai Vigadó a székhelye a Hagyományok Háza részeként működő, 1951-bem alapított Magyar Állami Népi Együttesnek is. A jelenleg Mihályi Gábor művészeti vezető irányítása alatt működő társulat hivatása és feladata a magyar nyelvterület néptáncának és népzenéjének a gyűjtése, életben tartása és színpadi formában való továbbadása. A MÁNE színpadi formában jeleníti meg a hagyományokhoz kötődő valamennyi műfajt: a historikus zenét, az autentikus népzenét és néptáncot, a dramatikus játékot, a hagyományos elemekből építkező világzenét és látványszínházat, valamint a táncházmozgalom valamennyi kortárs művészeti értékét. A színpompás, gazdag repertoár az együttest a világ legtöbbet utazó társulatainak rangjára emelte: hat évtizedes fennállása alatt a világ 50 országának színpadán lépett fel, és több mint 8 millió néző elismerését vívta ki. Hazai székházában évi 100–120 előadást tart, de rendszeres vendége a vidék, valamint a határokon túli magyarlakta területek színházainak is.
A Hagyományok Háza másik nagy részlege a Népművészeti Módszertani Műhely, amelynek feladata, hogy a hagyományos paraszti kultúrát (elsősorban a kézművességet, néptáncot, népzenét, népköltészetet) közvetítse a mai kor embere számára is megélhető, használható műveltségként, tudásként. Tanfolyamok széles skálájából lehet választani: népzenei, néptáncos továbbképzésre jöhetnek hozzánk a pedagógusok, OKJ-s végzettséget szerezhet az, akit érdekel a kosárfonás, a bőrművesség, a nemezelés vagy épp a szövés, szakköreinken fejleszthetik tudásukat többek között a hímzés iránt érdeklődők, de tanulható nálunk mesemondás, népi ének, népi játék- vagy ékszerkészítés. A gyerekeket, diákokat számos különféle foglalkozáson, különleges tanórán vezetjük be a népzene, a néptánc, a népi kézművesség, a hagyományok, népszokások világába. A Hagyományok Háza tartja fent a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumot, ahol az állandó kiállítás mellett időszaki tárlatokon mutatják be a népi kézművesség kiemelkedő egyéniségeit, műhelyeit, a szakágak legfrissebb, legszebb alkotásait.
Mindazoknak, akiknek információra, szakkönyvre, eredeti gyűjtésekre van szükségük például egy szakdolgozathoz, egy új műsor összeállításához, vagy épp csak arra kíváncsiak, milyen népzenéket, dalokat, táncokat gyűjtöttek szülőfalujában, azoknak a Lajtha László Folklórdokumentációs Központ jelentheti a megoldást, itt ugyanis több ezer kiadvány, hang- és zenei felvétel várja az érdeklődőket.
Nehéz néhány bekezdésben összefoglalni a Hagyományok Házában zajló tevékenységet. Egy valami azonban biztos: az intézmény munkatársai azt szeretnék megmutatni és bizonyítani, hogy a hagyományos kultúra nem vitrinbe, múzeumba való dísztárgy, hanem élő, a mai ember számára is értékes tudást, információkat rejtő érték. Ugyanis hisszük, hogy sokat lehet tanulni és a mai viszonyok között is hasznosítani a paraszti kultúrából, életfelfogásból. Nemrég nyílt meg a Hagyományok Háza szakmai támogatásával a Tradíció vendéglő a Fő utca 6. szám alatt, amelynek megnyitóján Sándor Ildikó néprajzkutató épp azt emelte ki, hogy a népi gasztronómia segítségével a recepteken túl sok egyebet is megtanulhat a mai, városi ember is. Az egyik ilyen praktikus ismeret a szezonalitás fontossága: aminek éppen szezonja van, az egészségesebb, könnyebb beszerezni és olcsóbb is. A szakember szerint a paraszti konyha abban is segít, hogy ismét felfedezzük a hétköznapok és az ünnepek ritmusát: régen az ételeknek is szerepük volt abban, hogy a jeles napok elváljanak a hétköznapoktól. Érdemes elgondolkodni azon, ma megadjuk-e a módját a pihenésnek, az ünneplésnek…
Vannak, akik nem tudják elképzelni, hogyan lehetséges, hogy egy mai fiatal jól érezze magát például egy táncházban. Nekik azt üzenjük, nézzenek be egyszer az országszerte működő számos táncház egyikébe: csupa lelkes fiatalt fognak látni, akik a Kárpát-medence különböző tájegységeinek zenéire mulatnak, s közben a legnagyobb természetességgel kötnek új ismeretségeket, barátságokat. Mások azt nem hiszik, hogy egy népi kézműves tárgy mai is használható lehet – nekik azt javasoljuk, vegyék kézbe egy fazekasmester étkészletének darabjait, meg fogják látni, a míves portékák nemcsak szépek, de kézre is állnak, jobban esik belőlük az étel, az ital. S még hosszan sorolhatnánk, mi minden érvényes, értékes mai is ebből a kultúrából: az, ahogyan a mesterségbeli tudás átadása megerősíti a generációk közötti tiszteletet, kapcsolatot; az, ahogyan a népdalok éneklése segít feldolgozni, megélni örömöt, bánatot; az, ahogyan egy, az adventi vagy épp a húsvéti hagyományokat megmutató foglalkozás közösséget épít.
A Hagyományok Háza azért jött létre, hogy mindenkinek lehetősége legyen megismerni ezeket az értékeket, amelyek szebbé, gazdagabbá teszi életünket.
Serfőző Melinda
Bővebben: http://www.hagyomanyokhaza.hu/